2018. március 17., szombat

Bagoly az óceánnál (egyperces) [manga spoiler (90+)]


Bagoly az óceánnál

MANGA SPOILER (90+)
Teória, ami arra épül, hogy a manga 1. fejezetében szereplő titokzatos, álombeli lány (See you later, Eren.), aki annyira hasonlít Mikasára, valójában nem ő, hanem valaki egészen más… Ahogyan Eren sem az, akinek mutatja magát. Nagyon rövid szösszenet, viszont telis-tele manga spoilerrel.
Jó olvasást kívánok! ^^



A lány haja a válla fölé ért, a nyaka köré csavart sötét sál alól kilátszott a ruhája gombja. Hiába sütött a nap, Eren nem érezte annak melegét. Az aranysárga fény vakítóan tükröződött vissza a végtelenségbe nyúló kékségről. Az óceánnál minden másnak tűnt, a világ, a kegyetlen, ám mégis gyönyörű világ valahogy sokkal szebb köntösbe öltözött.

Eren lehunyt szemmel élvezte az arcát meglegyintő hűvös szellőt. A madarak egymást követve szárnyaltak a magasban, kétségbeesett rikoltásukban Eren a saját, reményért fohászkodó kiáltását hallotta visszacsendülni.

Nem akarom, gondolta, és a homokba markolt, miközben megfeszítette a testét. Nem akarta, mégis meg kellett tennie. Végig kellett járnia az útját, különben minden meg fog ismétlődni. Ugyanaz a történet, ugyanaz a múlt, ugyanazok a hibák. Minden, egészen addig, míg a küldetést be nem fejezik.

Eren tudta, hogy nem ő fogja megtenni, de ő fogja elindítani.

Mindketten tudták, ő is meg a lány is, ahogyan azt is, hogy elérkezett a fájdalmas búcsú pillanata: el kellett szakadniuk egymástól, mert ez így volt rendjén. Ennek így kellett alakulnia ahhoz, hogy mindketten bevégezhessék a sorsukat. Mert mindkettőjüknek feladatot szántak ebben a világban, amit véghez kellett vinniük; a maguk módján kellett kivenniük a részüket. Míg Eren az elején, a lány a végén.

Minden a körforgás részét képezte, az örökkévalóságig vívott csatáét.

Eren a barátjára emelte a tekintetét. Egymásra bámultak a tűző nap fényében, s a jeges hideg Eren csontjáig hatolt.

Eren. – A lány ajka elnyílt; a hangja suttogó volt és szomorkás, a mosolya keserédes. – Figyelsz rám? – kérdezte, és Eren Kruger még egyszer, utoljára ebben az életben a szemébe nézett.

Valamennyi vonását az emlékezetébe akarta vésni az örökkévalóságra gondolva, hogy legyen valami, amiből az erejét merítheti majd azokban a keserves órákban, amikor fel akarja adni.

Amikor ütni fog, többször egymás után, mert a kölykök, a naiv, ártatlan kölykök – Grisha és Faye – rosszkor voltak rossz helyen, amikor csak állni fog és tétlenül nézni, ahogy a kutyák szétmarcangolják azt a szerencsétlen kislányt – Faye-t –, amikor megkínozzák a székben azt, akire átruházza a küldetését… Amikor a mélybe taszítják az óceán ezen oldalán levő királynőjét… Dinát.

És amikor megmenti majd Grisha Jaeger életét.

A Támadó Óriás, mely a testében fog szunnyadni, egy nap Grisha Jaegerre száll.

Eren Kruger nem akarta, mégis mennie kellett. A lányt nézte, és Kiyomi Azumabito mosolygott, miközben búcsúzkodott.

– Később találkozunk, Eren…

Készült: 2018. 03. 17.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése